Vegetáriánus lévén én sokszor, főleg hétvégén külön főzést igénylek, de ebből szerencsére sem a férjem, sem a rokonság nem csinál problémát. A 4 napos pihenő alatt lent voltunk az egyik nyaralóban és sok minden étel napirendre került. Most egy olyan ételt szeretnék ezek közül kiemelni, amit tényleg én készítettem , a férjemnek csak a finisben kellett egy kicsit besegítenie, mert egy picit elúsztam a folyamatok során. (a fotót viszont Ő csinálta, mert nekem a kocsonyaként reszkető kutyusunk volt az ölemben, aki az elhamarkodott nyári frizurának köszönhetően estefelé már egy kicsit fázott a s

 A recept:

1 pohár rizs

1 csomag spárga

5 dkg ruccola

fél deci fehérbor,

ömlesztett sajt

kevés vaj

só, bors,

fokhagyma és egy szelet száraz kenyér

 

A rizst én mindig úgy készítem, hogy egy kis olajon rövid ideig pirítom, majd kétszeres mennyiségű vízzel felöntöm (bár rizottóhoz javasolt a 2,5 szeres mennyiség, mert nem árt ha a végén nem lesz túl száraz és pergős a rizs), sózom és forrás után fedő alatt, takarékon addig főzöm, amíg a víz teljesen el nem tűnik róla. Ha csak síma rizst készítek, akkor közben nem kevergetem!!! Most csak annyiban módosítottam a dolgon, hogy a pirítás után a felöntést a borral végeztem és utána öntöttem hozzá a vízet. Amikor már félig kész volt, hozzáadtam a megpucolt és felszeletelt spárgát. Amikor rizottót készítek, akkor meg szoktam keverni a rizst, hogy a hozzávalókkal együtt főjön, így a spárgát is belekevertem. Amikor kész lett a rizs (a puhaságát evéspróbával is teszteltem), akkor hozzá kevertem a megmosott és felszeletelt ruccolát, az 1 tömb ömlesztett sajtot (nem volt parmezán, ezrét folyamodtam ehhez a megoldáshoz, ha lett volna, akkor reszelt parmezánt keverek bele gazdagon) és a kb. 1 evőkanálnyi vajat.

A rizottókat mostanában úgy készítem, hogy tálaláskor a Jamie Oliver által szegények parmezánjának titulált pirított kenyérmorzsát szórom rá. Ezt úgy csinálom, hogy egy kis gerezd fokhagymát áttörök és vajon megpirítok. Amikor most készítettem ezen a ponton kezdtek kicsúszni a kezemből a dolgok, így egy kicsit sikerült odaégetnem a fokhagymát. A kavarodás oka az volt, hogy az a kenyérszelet, amit már előző nap levágtam és kinn hagytam, hogy száradjon galád módon penészesedni kezdett, így kénytelen voltam egy még kevésbé száraz szelet kenyérrel bajlódni.  A képen is látható, hogy így nem kenyérmorzsák, hanem falatkák kerültek ki végül a kezeim közül, de azért így is finom volt. Normál esetben a megpirított fokhagymához hozzá kell adni az összetört szárazkenyeret (én ezt konyaruha alatt szoktam csinálni, húsklopfolóval), és az egyveleget addig pirítani, amíg aranyszínű nem lesz. Ezt a "feltétet" még feldobhatod úgy is, hogy összetörsz natur földimogyorót is és azt is megpirítod.

A rizottó tálalásánál és evésénél fontos, hogy azonnal fogyasszuk, mert az állás miatt veszít szaftosságából (ez is látható a képen, mert nem ilyennek kellett volna lennie, de az íze így is nagyon jó volt). 

Megosztás a facebookon